A HUNOR-program keretében végzett magyar kutatás nemcsak az űrkutatást viheti előre, hanem a gyógyászat, robotika és videójáték-fejlesztés számára is új távlatokat nyit. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet IMU-DRS kísérletében a súlytalanságban végzett mozgások pontos követését vizsgálják kizárólag giroszkóp és gyorsulásmérő adatok alapján. Az így szerzett tapasztalatok hozzájárulhatnak az űreszközök pontosabb navigációjához, más égitesteken való tájékozódáshoz, de akár miniatűr űrdrónok fejlesztéséhez is, amelyek az űrállomások körüli karbantartásban segíthetnek a jövőben.
A HUNOR IMU-DRS (IMU – Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, ezért a navigáción túl a programban nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék. A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.
A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat.
„Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni” – mondta a HUNOR-program kutatásáról Dr. Kornyik Miklós, a projekt vezetője, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa.
A kutatás közvetlen hasznossága az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában lehet segítségünkre, illetve a Nemzetközi Űrállomás segítségére.
„A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk” – emelte ki a HUN-REN Rényi kutatója.
„Az IMU szenzorok felhasználási területe széles körű, a gyógyászat, robotika, videójátékok, repülőszimulátorok, és különböző fitnesz eszközök esetében is jó szolgálatot tesznek, így a velük kapcsolatos kutatások emiatt is indokoltak. A szenzorral kapcsolatos új tudás ugyanis hasznára válhat a különböző IMU-kal dolgozó szakterületeknek is” – tette hozzá a kutató.
A kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
borítókép: NASA // Unsplash
